2024 legjobb művészeti albuma
Esterházy Marcell és Villem van de Ven a Timelines művészeti albummal
fotó: Elek Judit Katalin
Itt az év vége, amikor átgondoljuk, hogy milyen jó dolgok történtek a kultúrális életben 2024-ben. A legjobb művészeti könyvterv díját mi Willem van de Ven-nek adnánk Esterházy Marcell 304 oldalas Timelines című művészeti albumáért. A könyv grafikai terve és vizuális megjelenése kiemelkedik a magyar könyvtervek közül, és egyben grafikai útmutatóként is szolgál a könyvhöz, mely MODEM-ben megrendezett Timelines című kiállítás kibővített változata. Az Esterházy családdal foglalkozó összes művet tartalmazza Esterházy Marcelltól plusz még három tanulmányt és egy interjút. A tanulmányokat Horányi Attila, Mélyi József és Mucsi Emese jegyzi. A kötetben található Esterházy Marcel interjút Don Tamás és Mucsi Emese készítette, akik a kiállítás kurátorai voltak. A művészeti albumban szereplő írásos anyagok hasznos háttérinformációként szolgálnak Marcell műveihez, melyeket kiállításokon szűkszavúan kommentál.
fotó: Belléncs Era
A könyv tervezőjével, a holland Willem van de Ven-nel beszélgettünk:
Willem mióta élsz Magyarországon és mi okból?
2007-ben jöttem először Magyarországra, tulajdonképpen véletlenül. Itt szálltunk át egy hosszabb út során, és az útitársam felvetette, hogy maradjunk itt 5 napra. Így tettünk, és akkor nemcsak Budapestbe szerettem bele, hanem a leendő feleségemet, Lillát is megismertem. Kilenc éven át ingáztam Hollandia és Budapest között, végül 2017-ben hivatalosan is ide költöztem.
Miért Te kaptad meg a lehetőséget, hogy ezen a könyvön dolgozz?
Régóta ismerem Marcellt és közös a műtermünk az Erőd utcában Budapesten. Elég nagy gyakorlatom van a könyvtervezés területén és sokat működtem együtt művészekkel. Teljesen rendben lett volna számomra, ha nem engem választ ki erre a feladatra, de örülök, hogy nem így történt.
Ez volt az első alkalom, hogy együtt dolgoztatok Esterházy Marcellel?
A L’Office Salétrom utcai homlokzata volt az első közös munkánk és azóta is ez a legnagyobb közös projektünk négyzetméterben mérve.
Mucsi Emese szerkesztette a könyvet, ő volt a kiállítás egyik kurátora Don Tamás mellett. Hogyan alakult az együttműködés a művész, a grafikus, a szerkesztő és a kurátorok között?
Nagyon könnyen. Mindenki pontosan tudta, hogy mi a szerepe és megadtuk egymásnak a tiszteletet. Emese, Tamás és Marcell megalkották a keretet, megszületett a kiállítás címe – Timelines- és a kiállítás koncepciója. Én ebben a korai szakaszban kapcsolódtam bele a munkába, ezért tudtam ötleteket adni nekik. Például én vetettem fel, hogy az IDŐVONAL megjelenjen a könyvben is a szereplőkön keresztül, akik Marcell családtagjai. Ez a könyvben való navigálásnak az egyik lehetséges módja is lett.
fotó: Belléncs Era
Mi volt a könyvterv koncepciója?
Ez egy összetett kérdés, megpróbálom két aspektusból megválaszolni. Azt gondolom, hogy egy jó könyvterv akkor születik meg, ha van egy fix kezdőpont, ami koncepcióvá válik, ha ez jól van kivitelezve.
Ebben az esetben az első kiindulópont egy kincskereső játék volt, amit Marcell műtermében rendeztünk. A stúdió tele van családi archív anyagokkal, régi fotókkal, dossziékkal, levelekkel, könyvekkel. A talált kincsekből kialakult az a színpaletta amit később használtam: sárga, mint a régi levélpapírok, zöld mint az indigópapír, és rózsaszín, mint egy könyv borítója, mely túl sokáig volt a napon. Ezek képezték a design gerincét, és a mellett, hogy Marcell munkáira és eszközeire utaltak, kortárs, friss hangulatot árasztottak.
A második megközelítésem az volt, hogy megpróbáltam elkerülni a linearitást. A könyvek -mint mindannyian tudjuk- olyan tárgyak amik oldalakból állnak, melyek követnek egy logikus vagy legalábbis konszenzus alapú utat, és gyakran egy történetet mesélnek el.
Ennek a könyvnek a tervezésénél én abból indultam ki, hogy Marcell munkáit kronológiai sorrendbe szerkesztettem. Mivel azonban Marcell művei gyakran egy családi történetre épülnek, ezért azoknak a történeteknek is megvan a maga kronológiája. Ezért az első tíz oldalon az 1600-as évektől kezdve napjainkig követhetjük végig a legfontosabb szereplőket az Esterházy család és Marcell munkáiban. A munkák az itt megadott oldalszámokon találhatóak. Ha valaki egy adott személyhez köthető műalkotásokat keres, akkor ezen az úton is elindulhat a könyvben.
fotó: Belléncs Era
Ehhez nagyon hasonlóan a könyvben szereplő interjúban és négy tanulmányban is vizuális linkeket helyeztünk el, melyek a művek reprodukcióhoz kalauzolják az olvasót, valamint olyan műalkotásokhoz és archív anyagokhoz melyek Marcell műveit inspirálták. Ezeken az utakon olyan helyekre érkezünk, amelyek kivezetnek minket a könyvből.
Az ugrik be erről, hogy hasonlít ez a módszer ahhoz, ahogy Esterházy Péter írta a könyveit. Viszont szövegek és lábjegyzetek helyett én vizuális referenciákat, képeket használtam.
Sokféle papírt használtatok a könyvben, kezdve a nagyon vékony biblia papírtól a sokkal vastagabbakig. Mi volt ennek az oka?
A színes papíroknak a használatát fentebb már elmagyaráztam. Színes oldalakra került minden, ami nem Marcell művének reprodukciója, hanem interjú, tanulmány, referencia stb. Ez segít eligazodni a könyvben akkor, ha nem lineárisan olvasod.
fotó: Belléncs Era
A biblia papírt arra használtuk, hogy Marcell egy korábbi művét a Kontakt-ot bemutassuk egy új formában. A Kontakt sorozat az A Pannonhalmi Apátság folyosóján volt kiállítva korábban. Marcell az Apátságban élő huszonnégy szerzetesnek a kezeit beszkennelte és a fájlokat fotópapírra nyomtatta. A könyvben szerettem volna ezt a koncepciót tapinthatóbb formában bemutatni. A biblia papír olyan vékony, hogy amikor egy ilyen oldalt lapozol a könyvben, akkor a lapon szereplő kézen áttetszik a fény, és a papír hátoldalán lévő kézzel összeolvad a látvány. Ez egy újabb jelentést ad a műnek, és ez a könyvben található „betét” extra mélységet kapott az által, hogy Mélyi József írt egy tanulmányt arról, hogy Marcell műveiben hogyan jelennek meg a kezek.
fotó: Belléncs Era
A fotókat matt papíron láthatjuk, ami csökkenti a szaturációt, a színek telítettségéből. Direkt kerültétek a csillogó, magazinszerű hatást?
Mindketten úgy éreztük, hogy az nem illene a könyvben szereplő művekhez. Marcell legtöbb munkáját élőben lehet a legjobban értelmezni, a kontextus, a környezet és a keretezés nagyon fontos részei ennek. Igaz, hogy a kevésbé matt papíron a fotók részletei jobban előjönnek -különösen a sötétebb részeké- viszont mi nem fotókat, hanem kortárs műveket szerettünk volna bemutatni, reprodukálni a könyvben.
A könyv borítója már-már unalmasan szürke, de ha a könyvet az oldalára fordítjuk, akkor láthatjuk a belső íveken használt papírok sokszínűségét. Van ennek a kontrasztnak jelentősége?
Marcell műveiben, és a családjában is különösen fontos jelentősége van a könyveknek. A Timelines-t úgy alkottuk meg, hogy az olvasó, aki először veszi a kezébe azt gondolhatja, hogy egy regényt fogott meg. A könyv mérete, a vászonkötés, a papírhasználat mind azt sugallja, hogy ez egy szépirodalmi mű. A belső íveken található színekkel nem akartunk versenyezni a borítón, ezért esett a szerény szürkére a választásunk a borító kapcsán. A könyv címét sem színnel emeltük ki, hanem az anyagba, a vászonba nyomtattuk, ami egy nagyon visszafogott hatást kelt. Ennek előképe egy régi fotóalbum volt, amit Marcell műtermében találtam. Ebben az albumban a papírt egy részen téglalap alakban megnyomták, és ebbe a keretbe ragasztották a képeket. Gondolatban a fotót eltávolítottam, ám ennek a nyoma egy téglalap a téglalapban, ami egy absztrakt ablakot hoz létre. Természetesen fizikailag is élvezetes ehhez a részhez hozzáérni.
fotó: Belléncs Era
Marcell édesapja, Esterházy Péter volt az egyik legismertebb író Magyarországon. Ha jól tudom az ő egyik könyve, a Termelési regény volt az egyik inspirációja a könyvtervnek. Mi inspirált ebben téged pontosan?
Fent említettem, hogy a színpaletta létrehozásához Marcell műtermében található „kincseket”, tárgyakat használtam. A Termeléséi regény Marcellnél lévő példányának gerincét rózsaszínűre szívta a nap. A könyv elején található idővonalat, Timeline-t bemutató tíz oldalon ezt a színt láthatjátok.
A könyv megvásárolható az Írók boltjában, a MODEM-ben, az ISBN könyvesboltban és a https://www.esterhazymarcell.net/book oldalon.
fotó: Belléncs Era
